A fejlődésben lévő agyban nagyobb a görcskészség. Emiatt mind az epilepszia, mind az egyéb görcsállapotok gyakrabban fordulnak elő gyermekkorban. Nem csak az epilepszia okozhat görcsös állapotot, hanem olyan helyzetek is, amikor az egy nem kap elég tápanyagot vagy oxigént.
Az epilepszia okai sokfélék lehetnek. A betegek egy részénél agyi eredetű eltérés (fejlődési rendellenesség, gyulladás, oxigénhiány, vérzés, illetve sérülés) okozza. Más gyermekeknél genetikai (örökletes) görcskészség áll a betegség hátterében. Ilyenkor előfordul, hogy a szülők, testvérek, vagy a távolabbi rokonok között is előfordul epilepszia, de ez nem kötelező feltétel.
Az epilepsziás rohamok megjelenése attól függ, hogy az agy melyik részéből indul ki. Így a mozgató központból induló roham megfeszüléssel vagy rángással, az érző központban jelentkező roham viszont hirtelen induló, furcsa bőrérzésekkel járhat. Ha a látóközpontban van az epilepsziás fókusz, akkor furcsa képeket, villogásokat; ha a hallóközpontban, akkor hangokat hallhat a beteg néhány másodpercre. Gyakran fordul elő, hogy az epilepsziás roham elindul egy tünettel (pl egy testrész zsibbadása), majd a roham továbbterjedése az agyban egy másfajta görcstünetet hoz létre.
Epilepsziás roham gyanújakor a gyermeket háziorvosának kell megmutatni, aki szükség esetén gyermek-ideggyógyászhoz küldi tovább a gyermeket. Súlyos állapot esetén kórházi osztályos kivizsgálás indokolt, jó általános állapot esetén ambuláns vizsgálat is elég lehet . Az orvos részletesen kikérdezi a szülőket vagy a szemtanút a rosszullét alatt látott jelekről. Rengeteget segít, ha erről telefonos videófelvétel készült, és ezt meg tudják mutatni az orvosnak. Amennyiben az ideggyógyászban is felmerül az epilepszia gyanúja, akkor EEG /elektroenkefalogram/ vizsgálatot kér. Ez a fájdalmatlan vizsgálat az agyhullámok mérését jelenti. Egy csendes szobában, csukott szemmel. fekvő helyzetben történik a vizsgálat. Az epilepsziás betegek többségében nem csak roham alatt, hanem a rohamok között is találunk eltérést. Ha az EEG nem mutat eltérést, de továbbra is fennáll az epilepszia gyanúja, akkor alvásban is megismételjük a vizsgálatot. Az EEG nemcsak az epilepszia diagnózisának megerősítésében, hanem az epilepszia típusának meghatározásában is segít.
Az epilepsziás betegek egy részénél a későbbiekben képalkotó vizsgálatot (koponya MR) is kell végezni. /Ha felmerül, hogy a betegséget valamilyen agyi eltérés okozhatja/.
Teendők epilepsziás rosszullét esetén
Az epilepsziás rohamok járhatnak eszméletvesztéssel vagy anélkül. Az első esetben nem emlékszik a gyermek a rosszullétre, utóbbi esetben viszont félelmetes lehet számára. Ilyenkor vegyük ölbe, próbáljuk megnyugtatni. Eszméletvesztéssel járó „nagyroham” esetén mindig fektessük oldalra a beteget, védjük a fejét a sérüléstől és próbáljuk megelőzni a nyelv hátraesése vagy ételmaradék okozta fulladásveszélytől.
Epilepsziás betegeknek felírunk egy olyan végbélbe adható gyógyszert (Diazepam), ami le tudja állítani az elindult rosszullétet. Akkor használjuk, ha legalább egy perce tartó és magától nem szűnő roham jelentkezik, vagy ha rövid időn belül több roham ismétlódik egymás után. A Diazepam nyugtató, több gyermek elalszik a beadása után, ez normális jelenség. 12 kg testsúly alatt 5 mg-os, efelett 10 mg-os kiszerelést használunk. Egynél több Diazepamot ne adjunk be otthon, mert légzészavart okozhat. Ha a Diazepam beadása után sem áll le vagy újra jelentkezik a roham, hívjunk mentőt, vagy menjünk be a kórházba, ügyeletre.
Életmód-váltás
Ha epilepsziás beteg van a családban, életmód-váltásra és néhány óvintézkedésre van szükség. Roham megelőzés szempontjából legfontosabb, hogy pontosan adagoljuk a gyógyszereket, és kerüljük a provokáló tényezőket. Ezek közül a kialvatlanság a legfontosabb, ezért az epilepsziás beteg pihenéséről gondoskodni kell.
Közismert, hogy a villogó fény epilepsziás rohamot válthat ki, az azonban kevésbé ismert, hogy ez az összes epilepsziás beteg csak kis hányadát érinti. Fontos tudni, hogy a TV vagy számítógép képernyője okozta 100 Hz körüli láthatatlan vibrálás sosem vált ki rohamot. Ugyanakkor a villogó effektekkel teli filmek, rajzfilmek vagy számítógépes játékok veszélyesek lehetnek ebből a szempontból.
Ha egy gyermek epilepsziás, és sikerült gyógyszerrel rohammentessé tennünk, akkor igyekezzünk a lehető legkevésbé korlátozni mindennapjait. Sportolhat is, de kerülendőek a vízi sportok! Vízbe csak akkor mehet, ha egy felnőtt folyamatosan felügyeli. A fürdőszobát ne zárja, a kádfürdő helyett a tusolás javasolt. Azok a helyzetek is veszélyesek, ahol magasból eshet le a gyermek (pl. fára mászás, mászófal). Testnevelés alól nem kell felmenteni, kivéve a leesés-veszélyes helyzeteket (kötélmászás, bordásfal).
Kezelés
Epilepszia betegség esetén, ha a rosszullét ismétlődésének komoly esélye van, az ideggyógyász rohammegelőző gyógyszert: antiepileptikumot rendel. A beteg életkorától, a rohamok típusától és súlyosságától függően különböző antiepileptikumokat használunk. Ha egyfajta gyógyszer adásával nem érünk el javulást, többféle gyógyszert kombinálunk egymással. Ezek a gyógyszerek akkor hatásosak, ha a vérben megfelelő szintet érnek el, ezért folyamatos, az előírt adagban történő szedésük nagyon fontos!
Az epilepsziák többsége jóindulatú, ami azt jelenti, hogy gyógyszerszedés mellett nem jelentkezik újabb rosszullét, de a gyógyszer kihagyása görcsöt provokálhat. A gyermekkori epilepsziák jó része serdülőkorra meggyógyul, de a gyógyszer elhagyása ilyenkor is csak fokozatosan, a gondozó orvossal megbeszélt ütemben történhet. Bizonyos –főként a genetikai eredetű (örökletes)- epilepsziák egész életen keresztüli gyógyszerszedést igényelhetnek. A mai korszerű antiepileptikumok szedése mellett jóval ritkábban jelentkeznek mellékhatások, ezek időben történő felismerése miatt az orvos bizonyos időközönként vérvételre és kontrollvizsgálatra hívja vissza a betegeket.
Nem kell szedni gyógyszert, ha kicsi a roham ismétlődés esélye. Ha pl. egyértelműen volt valamilyen tényező, ami kiváltotta a rosszullétet (pl. alváskimaradás, droghasználat, alkohol, villogó fény), akkor nem gyógyszerbeállítás, hanem a kiváltó tényező elkerülése jelenthet megoldást.
Ugyancsak várhatunk a gyógyszer-beállítással, ha egy gyermeknek egy rosszulléte volt és azt feltételezzük, hogy valamilyen jóindulatú epilepszia típusa van, ami esetleg sosem fog ismétlődni.
Egyéb kezelési módok
A gyógyszeres kezelésen kívül más lehetőségek is vannak, pl. műtétek, amikor az epilepsziát okozó agyi gócot távolítják el. Szintén sebészeti beavatkozás az úgynevezett mélyagyi stimuláció, amikor elektródákat ültetnek az agyba és azokat árammal ingerelve próbálják a rohamszámot csökkenteni. Míg ez a módszer inkább még kísérleti fázisban van, addig a bolygóidegre kapcsolt ingerlő eszközöket (VNS) már Magyarországon is használják.
A sebészeti beavatkozások mellett különböző diétákkal is próbálták már az epilepsziás rohamokat megszüntetni. Ezek közül legígéretesebb módszer a ketogén diéta. Ez egy olyan étrend, ahol sok zsírt és kevés szénhidrátot fogyaszthat a gyermek. Olyan epilepsziás gyermekeknél érdemes megpróbálni, akik számos gyógyszert kaptak már, de nem sikerült rohammentessé tenni őket. Sajnos ez sem csodaszer: hasonlóan a gyógyszeres és műtéti terápiákhoz a gyermekek egy részénél segít, míg másoknál nem befolyásolja a rohamokat.
Gondozás
A gondozást epilepsziában járatos neurológus végzi. Ez azért fontos, mert a szakember ismeri legjobban az epilepsziák és a felírt gyógyszer természetét. Ő tudja, hogy milyen mellékhatások jelentkezhetnek, azokat hogyan lehet időben felismerni. Általában ő rendeli el azokat a rendszeres vérvételeket is, melyeknek szintén a gyógyszer mellékhatások időbeni megelőzésében van szerepe. Ő segíthet abban is, hogy a rohamtípus megváltozása, fejlődésbeli zavarok, tanulási problémák esetén mit kell tenni. Szintén a gyermekideggyógyász feladat, hogy a gyógyszer-elhagyás lehetőségét megbeszélje a családdal. Tartós gondozást igénylők esetén 18 éves kor után felnőtt-epileptológusnak adjuk át a beteget.