Megkésett fejlődésre utaló gyanújelek csecsemőkorban
Alvás-ébrenlét rendellenességei :Figyeljünk fel az olyan dolgokra, mint a sok sírás, vagy a szokványostól eltérő alvás-ébrenlét ritmus.
Látási magatartás: Kellően éber, nem síró csecsemővel 40 cm-es távolságon belül, kezdettől fogva lehet szemkontaktust létesíteni. A későbbiekben megfigyelhetjük, hogy követi-e a közelében lévő arcot, tárgyakat, majd fél éves kora után a szobában mozgó embereket. Egy éves kora környékén már az apróbb tárgyakat is észreveszi.
Hallási magatartás: A csecsemők hallási magatartása – főleg kezdő szülők számára – nehezen értékelhető, figyeljük meg, hogy
– félálomban összerezzen-e apróbb zajokra,
– éber állapotban az anya hangjára odafigyel-e,
– felsíráskor az anya hangja megnyugtatja-e stb.
Két hónapos kor körül kezd gőgicsélni, majd hat hónapos kortól már gagyog, ciklizál a csecsemő. Ha ez késedelmes, vagy a kezdeti gőgicsélést után elnémul a csecsemő, objektív hallásvizsgálat szükséges.
Figyelem, érdeklődés :figyeljük meg, hogy mi kelti fel a gyermek érdeklődését, hogyan fedezi fel környezetét, miként viszonyul az emberekhez, tárgyakhoz, milyen a játéka, manipulációja.
Szociális fejlődés: 2 hónapos kor környékén a gyermek a fölé hajló arcra visszamosolyog. Ez fontos mérföldkő a fejlődésben, melynek késése gyakran összefüggést mutat a később megnyilvánuló zavart értelmi fejlődéssel. A csecsemő 6 hónapos kortól egyértelműen megkülönböztetett módon reagál az általa jól ismert személyekre. 8 hónapos kor után várjuk a „közös figyelem” kialakulását, amikor a csecsemő hanggal, vagy gesztussal felhívja az édesanya figyelmét a számára fontos tárgyra, eseményre, valamint egyértelműen reagál az édesanya kezdeményezéseire. Figyeljük, hogy megjelennek-e ezek az öröm-megosztó, figyelem-felhívó gesztusok, és hangadások. A 8 hónapos kor környékén egyértelművé váló utánzás a tanulás fontos része, melynek késése, vagy esetleges elmaradása súlyos zavarok forrása lehet.
Nagymozgások: Halmozottan sérült csecsemőknél a szülők első panasza általában a nagymozgások késése, viszont a nagy-mozgás mérföldköveinek pontos megjelenése vagy enyhe fokú késése nem zárja ki az esetleges értelmi vagy egyéb fejlődési zavart, tehát prognosztikai értéke viszonylag csekély. A fordított jelenségre is figyelnünk kell: kóros izomtónus fokozódás jele lehet, ha a csecsemő hason “már korán, szépen tartja a fejét”, ha a lábra állás az átlagosnál gyorsabban zajlik le, vagy ha megcserélődik a szokásos fejlődési sorrend: előbb áll, azután ül le, vagy kimarad a négykézláb mászás. Ezek az apróbb fejlődési variánsok természetesen nem mindig kóros jelenségek, gyakran a szűk mozgástér váltja ki a korai felegyenesedést. Ezért legalább a második félévtől kezdődően a csecsemő már ne csak az ágyában legyen, hanem tágabb térben is mozogjon, játsszon.
Finommozgás, szem–kéz koordináció : A kézhasználat fejlődése az értelmi fejlődés érzékeny jelzője. A kezek ökölben tartása 3 hónapos korra oldódik. A pontos nyúlást az 5. hónaptól, a tárgyak egyik kézből másikba vételét 6 hónapos kortól, a hüvelykujj szembefordulását 8 hónapos kortól, a mutatóujj “önálló életre kelését” 9 hónapos kortól, míg az érett, ujjbegyek közötti csippentő fogást 1 éves kortól várjuk. A finommozgások késésén kívül fejlődési zavarra utal az is, ha a kéz, ujjak nézegetése a 20. héten túl is gyakran előfordul. Lényeges a kézhasználat szimmetriája, a korai dominancia a másik oldal bénulására utaló jel.